A Szépasszony-völgy temploma
A XV. században úgy építkeztek Egerben, hogy a telektulajdonosok kitermelték a föld alól a jól vágható tufát, és abból emeltek házat. Idővel alig maradt talaj a település alatt, az üregek sokfelé beszakadtak. A balesetek miatt 1450-ben az akkori elöljáró betiltotta a városban a kőbányászatot és a pinceépítést.
A Szépasszony-völgy és környéke viszont a tilalmi övezeten kívül esett. Az itteni egyik telektulajdonos felismerte a piaci rést, és annyi tufát termelt ki a szőlőföld alól, hogy meggazdagodott, és 1520-ban odébbállt. El is felejtette mindenki a barlangot egészen addig, míg a törökök megszállták az országot, és bedeszkázták a templomokat. Ekkor épült az egri minaret is az „igazhitű” muzulmánoknak, a keresztényeknek pedig nem osztottak lapot a megszállók.
A modern kori szentély már a borozásról szól: a falak már 500 éve így állnak.
A hit azonban fontos volt, az egri keresztények kerestek hát egy helyet, ahol nincsenek szem előtt. Így lett az Istenes pince titkos templom. Nem is akármilyen: oltárt faragtak a falába meg egy kőasztalt is szószéknek, később itt adták össze az ifjú párokat. A miséhez borra volt szükség, így kerültek a teli hordók a szomszédból a pincébe.
Hogy tudtak-e a törökök a templomról, rejtély, de amúgy is elkerülték volna, hiszen az alkohol nekik maga volt az ördög. Muzulmán éppúgy nem lépett volna be borospincébe, ahogy a püspök sem teszi be a lábát bordélyba.
Hogy most tudnak e a jó keresztények a Szepasszony-volgy áldásairol nem tudjuk pontosan csak reméljük..
Jöjjön el Újra és Újra...